MZ 1000
S Végre
gyártásra kész a német szépség
Yamaha XT 660
R/X A legendás XT visszatérése két változatbanis
Honda CBR 1000
RR, Kawasaki ZX-10 R, Suzuki GSX-R 1000, Yamaha YZF-R1 Az
összecsapás, amire mindenki várt |
t e s z t + t e c h n i k a |
|
Menetpróba: Yamaha XT 660 R/XT 660
XT |
KETTŐS VISSZATÉRÉS
 |
Fellégezhetnek a rajongók: a Yamaha újra
életre kelti a mítosszá vált XT-t, és ezt mindjárt két
modellvariációval teszi. Szöveg: Stefan Kaschel,
kép: Jörg Künstle, Yamaha |
Az új szupersportmotorok
körüli hajcihőben alig tűnt fel, hogy visszatért az XT. Márpedig
visszatért, és nem is akárhogyan! Aki azt gondolja, hogy a Yamaha
véletlenül rábukkant néhány motorra a polcon, és gyorsan kikozmetikázta
őket, az nagyon téved. Épp ellenkezőleg. Új a kompakt, befecskendezéses,
egyhengeres erőforrás, felül fekvő vezérműtengellyel, amely kétkarú
himbával öt helyett négy szelepet működtet, a Yamaha mérnökei pedig
vadonatúj acélvázat terveztek hozzá. És mivel a japán marketingesek
figyelmét sem kerülhették el a szupermotók, az XT rögtön két változatban,
az R jelű régi vágású, klasszikus enduróként, az X pedig kisebb, széles,
17 colos felnikkel, kezesebb geometriával, rövidebb rugóutakkal, feszesebb
hangolású futóművel és erősebb első fékkel – egyszóval szupermotóként
jelenik meg. Mielőtt az ős-XT rajongói felszisszennének: természetesen az
R alacsonyan elhelyezett kipufogókönyökeivel éppúgy nem lesz
versenyenduró, mint ahogy az X sem akar kikezdeni fajtiszta
sportszupermotókkal. Mindketten a mindennapi motorosok körét célozzák meg,
mint ahogy a megboldogult XT tette annak idején.
 |
 |
X az aszfaltra, R a
terepre: ez az új XT |
Ez határozza meg a motor karakterisztikáját is. Nem a
csúcsteljesítmény elérése volt a cél, hanem az egyenletes forgatónyomaték
és a jellegzetes egyhengeres karakter. Az már az első, az ausztráliai
Sydney körül megtett próbaúton kiderült, hogy ezt a két célkitűzést az
újoncok maradéktalanul teljesítik. Az XT a korszerű befecskendezés – 12
lyukú porlasztócsúcs, 44-es pillangószelep-átmérő – ellenére talpig
egyhengeres maradt, a lehető legpozitívabb értelemben. Bár nem olyan
pörgős, mint a BMW F 650 motorja, de már alacsony fordulatszámon is jól
húz, és a közepes fordulatszám-tartományban egyértelműen jól érzi magát. A
két óriási, magasra ívelő nemesacél hangtompító ellenére – a régi XT-sek
gyászolják az 1976-os modell magányos, de kecses hangtompítóját – az
egyhengeres hangja igencsak mennydörgő, amit motorfékezéskor jellegzetes
és sokak által szívesen hallott visszadurrogás kísér.
 |
 |
Csak a legszükségesebbek:
egyik XT-n sem találunk fordulatszámmérőt. Mindkettő
jól megy a combos
egyhengeressel, amely vízhűtéses, befecskendezéses, és
már csak négy szelepe
van |
 |
A legfontosabb
különbségek: négydugattyús féknyereg, nagyobb tárcsák és Excel alufelni az
X-en, széles
hátsó mindkettőnél |
 |
6000/min-on leadott 48 lóerős névleges teljesítményével
és 5250/min-en mért 58 newtonméteres forgatónyomatékával az egyhengeres
minden tartományban elég erős ahhoz, hogy könnyedén teljesítse feladatát.
A szigorúan sebességkorlátozott ausztrál utakon gyorsan megjelent az igen
illegális 160-as szám a digitális kilométerórán, ez hosszabb nekifutással
biztosan több is lehet. Az üléspozíció mindkét motoron laza testtartást
tesz lehetővé, bár az endurókhoz illően keskeny ülés hosszú utakon kissé
kényelmetlen. A nagyobb kerekű R változatnak valamivel jobb az
egyenesfutása, az X viszont – 17 colos első kerekével, 15 milliméterrel
rövidebb tengelytávjával, 3 fokkal meredekebb villaszögével és 28
milliméterrel rövidebb utánfutásával – a városi forgalomban kezesebb.
Szélesebb kerekeivel azonban nem kanyarodik annyira semlegesen, a
visszajelzései ellenben jobbak. A gyárilag Pirelli MTR 01-es gumival
felszerelt X változat a merevebb futóműbeállításnak köszönhetően
pontosabban jelzi, hogy éppen milyen úton gurul, míg az R rugózása és
csillapítása lágyabb, sőt, hátul valamivel kiegyenlítettebb. Apropó,
rugózás: mindkét modell megelégszik az egyszerű, csupán kismértékben
állítható rugós tagokkal. Csak a rugós tagon állítható a rugóelőfeszítés –
például ha utast is viszünk. A fékek esetében ez természetesen nem így
megy. A szupermotó- XT jobban járt a 320 mm-es féktárcsával és a
négydugattyús Brembo féknyereggel, valamint egy pluszstabilizátorral –
amelynek mindenekelőtt kétszemélyes használatkor érezzük az előnyeit. Az
endurotestvérnek meg kell elégednie a 298-as tárcsaátmérővel és
kétdugattyús féknyereggel.
Az
enduro felhozhatja mentségére, hogy a harapós első fék a lazább burkolatú
utakon nem mindig előnyös, inkább a hátsó fékre bízza magát a motoros. Ez
mindkét XT-n jól adagolható és hatékony. Az XT 660 R szériaváltozata ennek
ellenére sem teszi maradéktalanul boldoggá a szabadidős terepmotorosokat,
mert a motor alatt elhelyezett könyöknek sürgősen szüksége volna némi
alumíniumvédelemre, amit meg is kaphat – felárért. Pénzért sem kapható
viszont a szűkebb kettes és hármas sebességfokozat, amire mindkét
modellnek nagy szüksége lenne. De ez a kis malőr nem igazán zavarja az
XT-k nagyon pozitív összképét. Mindkét motor egyszerű, üdítő megjelenésű
gép, amely sok örömöt szerezhet tulajdonosának. Nincsenek túlbonyolítva
mindenféle felesleges dologgal, céljuk egyszerűen a motorozás. Ez nemcsak
a régi XT-rajongók lelkesedését fokozza majd, főképp, mivel a két modell
ára állítólag jelentősen kedvezőbb lesz, mint amit például a BMW F 650
GS-ért kérnek.
YAMAHA XT 660 R (X) |
Motor
Vízhűtésű, négyütemű egyhengeres motor. Egy, lánchajtású, felül
fekvő vezérműtengely, négy, kétkarú himbával működtetett szelep.
Száraz karteres olajozás, elektronikus benzinbefecskendezés, 37
mm-es torokátmérővel. Motormenedzsment, önindító.
Furat × löket |
100,0 × 84,0 mm |
Lökettérfogat |
660 cm3 |
Sűrítési viszony |
10,0:1 |
Névleges teljesítmény |
35 kW (48 LE) 6000/min-nál |
Max. forgatónyomaték |
58 Nm (5,9 kpm)
5250/min-nál |
Erőátvitel Primer hajtás fogaskerekekkel, mechanikusan
működtetett, többtárcsás, olajfürdős tengelykapcsoló, ötfokozatú
váltómű, szekunder hajtás O-gyűrűs lánccal.
Futómű Acélcső hídváz. Elöl teleszkópvilla 43 mm-es
belsőcsőátmérővel, hátul acél zárt szelvény lengővilla,
himbarendszerre szerelt központi rugós tag. Elöl 298 (320) mm-es
tárcsafék két- (négy-) dugattyús féknyereggel, hátul 245 mm-es
tárcsafék egydugattyús féknyereggel. Fűzött kerekek alumíniumráffal.
Rugóút elöl/hátul |
225/200 (200/191) mm |
Kerékméret elöl/hátul |
1,85×21; 2,75×17(3,50×17; 4,25×17) |
Abroncsméret elöl/hátul |
90/90 21/130/80 17(120/70ZR
17/160/60ZR17) |
|
Méret és tömeg |
Tengelytáv |
1500 (1485) mm |
Villaszög |
62 (65) fok |
Utánfutás |
118 (90) mm |
Ülésmagasság |
875 (855) mm |
Száraz tömeg (gyári adat) |
169 (173) kg |
Tank/tartalék |
15/3,5 l |
|
Ár |
érdeklődésre (Yamaha
Hungaria) | |
|