Túl a barátságon...

de nem úgy!2012-05-24 18:10:23

Bookmark and Share Megosztás Iwiw-re.


Egy motor és egy motoros lélekmelengető története, arról, hogy miként válik kapcsolatuk egyre szorosabbá.
Az elmúlt egy hónapban sok élményt és kilométert gyűjtöttünk hű táltosommal, a Tenerével. Főszerkesztő urunk kérésére, noszogatására erről most megpróbálok valami olvasható történetet összeállítani.

Közös kalandunk a Tenerével két hónapja indult, ez idő alatt belekerült hatezer és egy pár száz kilométer. Lassan kezdem megismerni a motort, talán mondhatom, hogy összeszoktunk. Jártam vele a Dél-Dunántúlon, a Balaton környékén, a Bakonyban, a Kisalföldön, Dunakanyarban, Pilisben, Vértesben, Gerecsében.
A Gerecsében nem is keveset. Szerencsére vannak olyan területek és útvonalak, ahová legálisan is begurulhatok a kétkerekűmmel és hódolhatok a terepmotorozás egyedülálló szépségének. Persze terepmotorozás alatt nem a vadulást értem és a függőleges siratók megmászását, ehhez rettenetesen kevés az én tudásom egy 200 kilós tehénnel.
Terepmotorozás alatt én a lakott területtől és aszfaltozott úttól távol eső, gyönyörű tájak megismerését értem, laza, túrázós tempóban, könnyed nézelődéssel egybekötve, szimpatikus helyeken meg-megállva a fűbe lekuporodni, hallgatni, ahogy pattog a forró motor.



Néha azért bekeveredik a motoros a "tilosba" is, de úgy gondolom, hogy ember az embernek nem farkasa, tehát szép szóval, udvariasan el lehet intézni a dolgokat. Persze ehhez az is szükséges, hogy előtte se úgy mutatkozz be a motorozásoddal, mint egy állat. Az alábbi eset Tardos és Vértesszőlős között történt, a Körtemplomnál Baj fölött. Erdész úr jött a terepjárójával, megállt mellettem, majd kiszállt. Udvariasan köszöntem, ő viszont és kérdezte, hogy láttam-e a táblát az út elején. Mondtam, hogy a sárga elején gondol a behajtani tilosra? Mondta, hogy igen, ekkor elmeséltem, hogy a sárga fölött nem sokkal kezdődött a piros jelzésű út, ott nem volt tiltó tábla, rendes, széles földút volt, így ráhajtottam és itt kötöttem ki. Mondta, hogy azért ez így nem igazán van jól, erre bevetettem az "igazából eltévedtem és Vértesszőlős felé szeretnék menni" dumát, ügyefogyottan forgatva a kis térképemet. Ez bevált, mert még ő kezdte el mutogatni nekem és magyarázni, hogy hol merre. Aztán elbúcsúztunk egymástól, annyiban maradva, hogy legközelebb gyalog...gondoltam magamban, majd, ha te is otthon hagyod a terepjárót.



Aztán volt szerencsém kipróbálni a dagonyázást is a Kistehénnel. Annak ellenére, hogy még nincs semmi gyakorlatom az agyagos-sáros talajon, nem dobott le egyszer sem magáról és nem is sikerült beragadnom menthetetlenül sehová sem. Igaz, utána a mosás nem volt túl mosolyfakasztó. Mikor már nem tudom hány perc bővizes áztatás után sem akar elválni a rászáradt agyag a motorról, na az felettébb idegesítő. Én már bokáig állok a mosóvízben, de még mindig sárga a motorom. Lehet, hogy igaza van Hangszóró kománknak, hogy felesleges kivakarni, egy kis idő és a megfelelő rétegvastagság után magától kopik.

Ha már takarításnál tartunk, akkor az első légszűrő tisztítás alkalmával komoly aggodalomra adott okot a motor, ami később majd kiderül, teljesen felesleges volt. Gépkönyv híján nekiálltam és lecsavaroztam a jobb oldali műanyag panelt, tippelve, hogy ott találom a levegőszűrőt. A betét helyett egy adag olajos-vizes trutyit sikerült magamra és a garázs szép fehér padlójára folyatni.
Nézegettem, hogy mi lehet ez és honnan jöhetett, de nem jöttem rá, hirtelen ijedtségemben ráírtam Mező úrra, hogy ő tapasztalt-e hasonlót a Bamakót is megjárt géppel, de nem. Nem rágódtam rajta többet, gondoltam mosás közben kerülhetett be egy kis víz, ami be is igazolódott.



Lassan eljött a kötelező szerviz ideje, így Iván tanácsát megfogadva felkerestem Nádor Istvánt, mint terepmotoros szakembert. Olajcsere, szűrőcsere, légszűrőcsere volt a kötelező terítéken, emellett kapott egy új gyertyát és beállították a szelephézagokat. Ez a kettő csak 20 ezer kilométernél lett volna esedékes, de már volt egy pici szelephangja, így gondoltam miért ne, és a régi gyertya is jó lesz tartaléknak, az új mindig jobb. A láncot is már rendes huszárgyerek módjára csörgette, így azon is feszítettek.
Kiderült a légszűrőházban az olajos-vizes lötty eredete is. A kartergáz visszavezetés oda történik, és egy kis bekerült víz plusz a kartergáz ezt alkotta, semmi probléma.
Rendkívül szimpatikusak voltak és jó munkát végeztek. Jól esett ez a korrektség az utóbbi fél, háromnegyed év után, egyes motorkereskedőkkel és szervizeikkel szerzett tapasztalatok után. Most minden majdnem tökéletes, azonban hamarosan szükség lesz egy új hátsó gumira és fékbetétekre. A gumi választásnál szerintem maradok még egy kör erejéig a Heidenau K60 Enduro-nál, legalábbis úgy gondolom, hogy az első kibír még egy hátsót. Utána, nem mintha bajom lenne a Heidenauval, de lehet, hogy kipróbálok egy Conti TKC-t. Valakinek van esetleg tapasztalata ezzel a mintázattal kapcsolatban?


Nekem megfelelőnek bizonyult A Heidenau, de kissé kopott már


Időközben beszereztem egy plexis enduró sisakot, egy THH TX26 Enduro-t és egy Progrip cross szemüveget. Igazából nem ezt a típust szerettem volna, hanem a Jet új túraendurós bukóját, de az nem is volt készleten, meg csak egyszínű a kínálat, fehér és fekete. Ennek megtetszett a grafikája, így elmentem, felpróbáltam, rajtam volt egy darabig, nem szorított, hát megvettem. Kicsit tartottam tőle, hogy a nevében rejlő TX betű duó a Töxar rövidítése, de szerencsére nem. A plexin keresztül hatalmas látómező terül elém, igaz a sildet rángatja a szél 120km/h felett és van egy olyan tempó, amikor egy picit berezonál a plexi, ez zavaró, de csak néhány km/h órás tartományban vettem észre. Különben megvan a megoldás a gyorshajtás elkerülésére, legalábbis országúton. Krossz sisak, szemüveggel! Ugye, kialakításából adódóan jól szellőzik, de százhúsz fölött nem kellemes. Sőt, inkább 100 alatt kellemes. Ez jót tesz a fogyasztásnak és a bírságnak is egyaránt. Leginkább így fogom használni ezek után!



Nem tudom, hogy még hányszor fogom elmondani, de biztos, hogy sokszor: ezt a motort nekem találták ki, egyszerűen imádom!


Az imádat tárgya


Nem kívánok "sok balesetmentes kilométert", mert az magában hordozza azt a kevés balesettel teli métert is. Inkább csak(!) balesetmentes motorozást mindenkinek!
Vissza a FeR1 benzingőzös világa bloghoz >>




0 komment
Értékeld!

Kommentek

Hozzászólást csak regisztrált és belépett látogatók írhatnak. Regisztrálni itt tudsz.







Olvasva: 5141